/két hónap múlva/

-Lauri, mondanom kell valamit!

-Nekem is, Amy! Kezd te, a hölgyeké az elsőbbség!

Amy elpirult.

-Lauri, én most voltam el a terhességi teszteimért, és…

-És??? Mi lett az eredmény?

A lány nagy levegőt vett, és végül kimondta:

-Pozitív. Gyerekünk lesz!!!

Lauri elmosolyodott, és elővett a zsebéből egy kis dobozkát:

-Remek! Akkor most én jövök! Amanda Valery Raven! Leszel a feleségem?

És felnyitotta a dobozka tetejét. Abban két színarany eljegyzési gyűrű pihent.

Amy pedig erre csak még szélesebben mosolygott.

-Ez csak természetes, Lauri Johannes Paavo Ylönen!

/hét hónap múlva/

Lauri idegesen sétált fel-alá a kórház folyósóján, és hallgatta fiatal felesége gyötrelmes sikolyait.

Nagy sokára kitárult a kórterem ajtaja, és kilépett rajta egy mosolygó, vérfoltos köpenyű orvos. Levette a gumikeztyűjét, és Laurihoz lépett.

-Most már bemehet! A Mrs. Ylönen várja önt, Mr. Ylönen!

A fiú idegesen belépett a kórterembe. De azonnal megnyugodott, amikor meglátta az ágyon fekvő Amyt, karjaiban a babával. Éppen altatódalt dúdolt a kicsinek, aki megnyugodni látszott. A léptek zajára felkapta a fejét.

-Lauri! Gyere csak ide!

Férje engedelmesen odatalpalt, mire a lány feléfordította a kisbaba tündéri, fekete hajtincsekkel keresztezett rózsaszín arcát. Az erre kinyitotta gyönyörű, kékeszöld szemeit, és rámosolygott édesapjára.

-Lauri, bemutatom neked Laura Valentine Ylönent, a kislányunkat!

/egy év múlva/

-Biztos vagy benne, hogy tudtok vigyázni Laurára?-kérdezte kétkedve Amy

-Miért ne tudnánk? Itt vagyunk 48-an, miért ne tudnánk rá vigyázni?-értetlenkedet Lauri-Túlaggódod a dolgot!

-Igazad van!-Amy megcsóválta a fejét-Kicsit túlzottan is óvatos vagyok, de mit tehetnék? Ösztön…

-Jajj, ne átkozd magad!-lépett előre Siiri, és megölelte barátnőjét-Anya vagy, ez az aggódás természetes!

-Így van, kedveském!-mosolygott Eero felesége is-Én is szoktam félteni a kisfiamat, ha erre a kajla emberkére bízom nemigaz?-itt oldalbabökte Eerot, és elnevette magát

-Menj csak nyugodtan!-legyintett Dini, aki éppen azzal szórakozott, hogy befonta Perttu haját-Majdnem félszázan vagyunk, csak elbírunk egy egyéves kislánnyal!

-Így van!-helyeselt Ville is. Szelíden letaszigálta Dinit Pertturól, mert látta, hogy a csellós kezd ideges lenni

-Na, menj, csináltasd meg azt a tetoválást, legyél te is tagja a társaságnak!- mosolygott Pauli

Ekkor megnyikordult az egyik kanapé. Mindenki odakapta a fejét. Ott egy egyéves lányka állt, hosszú fekete haja két aranyos copfba volt fogva, zöldeskék szemei mosolyogva néztek végig a népes társaságon, majd megállapodtak édesanyján.

-Pápá anyu!-motyogta, és pufók kezével integetni kezdett.

-Pápá kicsim!-nevetett a nő, és kilépett az ajtón, othagyva kislányát a Dynasty, a H.I.M., az Apocalyiptica, a USS DCF, a Nightwish és az ÖrDögök tagjai között, Eero feleségének a karjaiban.

/öt évvel később/

-Mami, nem akarok suliba menni! Otthon akarok maradni veletek!-nyüszített a kis Laura. Olyan hat éves lehetett, fekete haja már jóval hosszabb volt, gyönyörű zöldeskék szemei riadtan néztek szüleire. Fekete ruhát viselt, fekte körmökkel, a hátán pedig egy grafitszürke iskolatáska díszelgett.

-Ne félj, kicsim!-mosolygott Amy, és megsímogatta kislánya arcát-Semmi baj nem lesz!

Beléptek az osztályterembe. Ott még csak egy barnahajú lány ült az egyik padban. Lauri arrafelé terelte a lányt.

-Tudod mit?-mosolyodott el hirtelen Amy-Kapsz kabalát, és akkor itt leszünk melletted!

Azzal kihúzott egy fekete varjútollat férje hajából (aki erre feljajdult) és egy fekete, vörös rózsával díszített csatot a saját hajkoronájából. A tollat lánya hajába tűzte a csattal, és egy puszit nyomott a homlokára.

-Vigyázz magadra!Négykor jövünk érted!-intett Lauri, és megölelte a kislányt

-És vigyázz a szőkékkel!-kacsintott Amy-Apád is szőke volt, mikor megismertem, utána hét évig szóba se álltam vele!

-Héé!-Lauri nekiugrott a nőnek, és megcsiklandozta-Nem ér ám ilyet mondani!

Jó sokáig harcoltak így, míg végül kifulladva váltak szét.

-Huh!-Lauri megtörölte a homlokát-Megvolt a reggeli torna!

-Nekem mondod?-vetette hátra a haját Amy-Fáj a hasam a röhögéstől! Akkor délután négykor itt leszünk érted pár Dynastytaggal és egyéb emberkével együtt, és megyünk az Összfinn Nagykoncertre oksi?

-Oksi! Szia!

/Négykor/

 Egy népesebb csapat futott be a kis Finnországi iskolába, élükön Amyvel és Laurival. Az osztályteremben már várta őket Laura

-Mi a baj pacsirapalánta?-kérdezte kedvesen Eicca, a kislány könnyáztatta arcára nézve-Bántott valaki?

-Jaj Eicca bácsi szörnyű volt! A tanárnéni melátta a körmeimet, és lekapartatta őket, a Dynastys henna tetkómmal együtt! Úgy fájt!

-Míííí????-visította Amy-Hol az a boszorkány, aki bántani merte Laurát? Elbeszélgetek a fejével azthiszem!

-Itt, Mrs. Ylönen!-válaszolta egy hideg hang az ajtóból

Amy megpördült a tengelye körül, és a többiek is követték, nevezetesen Lauri, Eicca, Perttu, Siiri, Aki, Pauli, Eero, Dini, Lizi, Kriszti, Ville és Tarja.

Az osztályterem ajtajában egy nevetségesen alacsony, ősz hajú, ráncosarcú szemüveges nő állt

-A házirend tiltja mindennemű körömlakk és testfesték használatát az iskola területén belül!-hadarta- Felháborítónak tartom, hogy egy hatéves kislányt ilyenek használatára kényszerítik, ráadásul fekete ruhákban járatják! Tiltakozom a nevelési módszerei ellen kisasszony!

-Úgy?-Amy gúnyosan elmosolyodott- Laurát nem kényszerítettem semmire, saját akaratából néz ki így! És szerintem ez áll jól neki, és mind a 49-en ezt mondjuk!

-50-en!-javította ki Eero-Ne feledkezz meg a fiamról!

-Oh, természertesen! Bocsáss meg, Eero!-szabadkozott Amy, majd újra a tanárnőhöz fordult-Egy ember véleménye áll szemben 50-ével! A lányom holnap újra így fog kinézni, és ha megismétlődik a mai eset, akkor mind az ötven ember magának fog ugrani, a rajongókkal együtt! Valamint gondoskodom róla, hogy kirúgják önt, kisgyermek bántalmazása miatt! Mert ez már eléggé annak számít!-itt óvatosan felemelte Laura rákvörös, sebes karocskáját.

A tanárnő megkövülten állt az ajtóban, majd megköszörülte a torkát:

-Ebben az esetben… nos rendben… Akkor legyen.

-Örülök hogy észhez tért!-mosolygott fölényesen Amy, és ránézett lányára- Jössz prücsök?

-Megyek mami!-bólintott a kislány, és odaintett a mellette álló barnahajú lánynak- Szia Katja!

-Szia Laura!-integetett a lány-Holnap találkozunk!

Laura követte szüleit, akik éppen kimentek az ajtón, és végezetül még odainett a tanárnőnek is:

-Viszont látásra Miss Halonen!

/tíz évvel később/

-Ugye megmondtam, hogy lesz még valami a kiscsajból?-vigyorgott Lauri

-Ugye megmondtad!-nevetett Amy- Menjünk be!

A házaspár bevonult a stadionba, és nagy lökdösődés során bejutottak az első sorba.

Pár perc múlva felvonult a színpadra a zenekar. A dobos egy magas, izmos srác volt, csapzott, hosszú fekete hajjal és aranybarna szemekkel. A basszgitáros gyerek karamellabarna haját lófarokba kötötte, zöld szemei vidáman páztázták a közönséget. A szólógitáros kétség kívűl a legvadabb figura volt a bandában, ugyanis neki tüsi, kékre festett haja és sötétkék szeme volt. Utánuk pedig felsétált a színpadra az énekes…

…aki nem volt más, mint Laura Ylönen.

The End!