Jen vidáman ébredt. Vigyorogva reggelizett meg, válogatta ki a ruháit, vigyorogva tűrte, hogy édesanyja befonja hosszú, hollófekete haját. Az autóban is mosolygott. Mrs. Green meg is kérdezte, hogy mitől ilyen boldog. Jen ezt egy semmivel elintézte.

Mikor odaértek, a lány végighallgatta a szokásos papolást arról, hogy vigyázon, ne kezdjen ki senkivel ésatöbb ésatöbbi…

Aztán a ládáját vonszolva a ház felé igyekezett.

-Segítsek?-szólalt meg egy kísértetiesen ismerős fiúhang

-Persze, köszi!-Jenny csak akkor nézett fel, amikor a ládája fogantyúját egy kéz ragadta meg, aminek az összes körme feketére volt festve.

És egyenesen belenézett Jack komor, fekete szemeibe.

-Mi a baj?-kérdezte értetlenül a fiú, mikor meglátta Jenifer ilyedt arcát

-Áh, semmi, semmi…-rázta a fejét a lány, miközben végigmérte Jacket.

Így közelről nem is tűnt ijesztőnek. Amolyan kis feketeség volt. A szeme is ki volt húzva, és most Green Day póló volt rajta.

-Akkor jó.-biccentett a fiú-Itt dekkolok nyolc óta, mert meg akartalak várni az ágyválasztással. Egyébként Jack Rose a nevem, de hívj csak Jacknek, vagy Blackrosenak.

-Áhh… Értem. Én Jenifer Green vagyok, de hívhatsz Jennek, vagy Jennyenk is.

-Volt egy haverom, őt is Jenifernek hívták, és ő Nyninek becéztette magát. Amolyan kis ribi féle volt, mindig a lehető legaranyosabbat akarta. Felfordult tőle a gyomrom…

-Nyni? Pfelj… Ez rosszul hangzik…

-Az is. Na vonuljunk be!-és széles mozdulatokkal a ház felé terelte a lányt.

A nyaraló egy csinos kis faház volt, két emelettel, és egy kis konyhakerttel. Belül is ugyanilyen aranyos volt. Jennek első látásra megtetszett a kis ház. Belül minden tiszta fa volt, és kellemes, bódító illatot árasztott, amit a lány nem ismert fel.

-Fel!-adta ki a rövid utasítást Jack

Jenny felszaladt a lépcsőn, vagyis szaladt volna, ha az udvariasság vasökle meg nem állította volna. Autmatikusan hátrafordult és megszólalt:

-Segítsek?-kérdezte Jacktől, aki lent bajlódott a bőröndökkel.

-Ha akarsz… Nem muszály.

-Jobb ha segítek, én vagyok a vendég, és mégis te szenvedsz.

Jack elmosolyodott, de a szeme még mindig búskomorságot tükrözött.

-Köszike.

Ígyhát ketten felvonszolták a négy (fejenként kettő-kettő) ládát az emeletre.

Az egyész emelet egy nagy hálórész volt, egy emeletes és egy francia ággyal, fürdőszobával, és egy hatalmas panorámaablakkal.

-Hűűű… Ez nagyon szép…-ámuldozott Jen

-Ugye? Most már tudod, hogy nem véletlenül szeretek itt nyaralni. Melyik ágyat választod? Francia vagy emeletes?

-Emeletes!

-És melyik ágy?

-Fölső!

-Akkor most pakoljunk ki, és kezdjünk el ismerkedni. Aztán megmutatom neked a házat.

Ki is rámolták a cuccaikat, aztán leültek a franciaágyra.

-Na, szal úgy alapvetően mit kell tudni rólad?-kérdezte Jack, és közben hanyatt feküdt az ágyon.

-Az alapvető alatt mit értesz?

-Korod, kedvenc kaja, pia, zene, elfoglaltság, jó és rossz tulajdonságok, tetkó, piercing stb…

-Jó. 13 éves vagyok, a kedvenc kajám a sültkrumpli, pia az ásványvíz, zene… hát igazából nem vagyok nagyon zenés… Kedvenc elfoglaltságom a lógás a bartánőkkel, jó tulajdonságom, hogy nem vagyok pletyis, a rossz, meg hogy rémisztően lusta vagyok. Tetkó és piercing nincs.

-Rendi. Én jövök. 17 éves vok, kaja: pizza, pia: cola, zene: Good Charlotte, Green Day, és minden ehhez hasonló, jó tulajdonságom igazából szerintem nincs, rossz hogy eléggé pesszimista vagyok. Tetoválásból már nem is tudom mennyi van, valahol húsz környékén, piercing meg kilenc.

- Hetet látok.És a másik kettő?

Jack úgylátszik, nem volt szégyenlős, ugyanis erre a szóra felült, és levette a pólójárt.

Egy szépen kidolgozott felsőtest tárult Jen szeme elé. Rögtön meglátta a másik két kis fém karikát is. Az egyik a fiú jobb mellbimbójában, a másik pedig a köldökében volt. A mellkasa fölött egy kitátott szájú és kitárt szárnyú, vörös sárkány díszelgett.

Jenny elvörösödött.

-Akkor már ezt is tudom…

A lendületes pólólevetési manőver lesodorta Jack fejéről a sapkát és a fejkendőt. A haja színe mi más lett volna, mint fekete.

A fiú megtapogatta a fejét, és lemondóan ciccentett.

-Elcseszettül nézhetek ki… Pillanat…-azzal előkotort egy tégely hajzselét az egyik ládájából, és eltűnt a fürdő felé. Pár perc múlva immáron egy nem túl magas kakastaréjba állított hajjal tért vissza.

-Így mindárt más-vigyorgott, és nekifutásból beugrott Jenifer mellé, aki a hirtelenjött lendülettől eldőlt. Pont rá Jack hátára. Jól beverte az orrát, de megérezte Jack finom, férfias illatát.

-Hopsz, bocs, nem így akartam…-szabadkozott a fiú, mikor Jen az orrát dörzsölgetve felkelt róla-Nagyon fáj?

Az állánál fogva maga felé fordította a lány arcát, és belenézett annak csillogó zöld szemeibe.

-Nem halok bele-mosolygott Jenny

Jó sok ideig néztek így egymás szemébe, amikor Jack észbe kapott, elengedte Jen arcát, és összecsapta a kezeit:

-Nah, ha már ilyen kalsszul megismerkedtünk, akkor ideje lenne megismerni a házat is, nem?

-Jó ötlet!

Jack körbevezette Jenifert a házban, akinek különösen tetszett a kis nyaraló.

-Tök szuper, hogy itt leszünk egész nyáron!

-Ha addig össze nem veszünk, akkor miattam a következőn is!-nevetett a fiú-Haj! Elfelejtettem valamit!

-Mit?

Erre Jack nem szólt semmit, csak eltűnt a nappali irányába, és egy kis idő múlva egy nagy gitártokkal tért vissza.

-Istenem, hogy mennyire hiányzott eddig, most meg itt elfelejtem! Dinka vagy Jack, dinka!-szapulta magát, közben kinyitotta a tokot.

Abból egy szép éjfekete gitár, és a hozzá tartozó rózsamintás pengető került elő. Jack kezébe vette a hangszert, és játszani kezdett rajta egy szép, szomorkás dallamot. Jen pedig megbűvölve hallgatta.

-Ez gyönyörű volt! Hogy is gondolhattam rólad, hogy egy agresszív vadállat vagy…-szólalt meg kissé kábán, mikor a fiú befejezte a játékot

-Agresszív vadála-a-at??? Ez meg honan jött?-kérdezte vissza Jack ingerülten

Jenny rádöbbent, hogy elszólta magát.

-Hoppá, bocs… Én…Nem akartam…

-Persze, már megszokhattam volna. Jön egy rendesnek tűnő ember, aztán később kiderül, hogy egy vadbarmot lát bennem!-a fiú szinte kiabált-Ilyen vagyok, miért nem lehet ezt elfogadni???

-Jack, én nem úgy értettem!-Jen elvörösödött, és lehajtotta a fejét-Sajnálom!

-Persze…-Jack hangja már sokkal szomorúbb volt-Mindenki ezt mondja.Már rég ki kellett volna nyírnom magam, csak terhére vagyok a világnak…

Jenifer megdöbbent a keserű monológon. Akkor meg még inkább, amikor meglátta a fiú arcán végigfolyó, gyöngyházfényű könnycseppeket. Előkotort egy zsepit a zsebéből, és odanyújtotta Jacknek.

-Dehogy is. Ez nem igaz! Te egy rendes srác vagy!

A fiú felnézett:

-Úgy gondolod?

Jennek pedig akaratlanul is kicsusszant a száján:

-Ha tudnád, milyen édes vagy ilyen csillogó szemekkel!

Jack pedig felnevetett, elvette a zsebkendőt, és letörölte vele a könnyeit.

-Az lehet, de nem fogok folyamatosan bömbölni azért, hogy aranyosnak találjanak. Meg különben is! 17 éves vén ló létemre itt bőgök! Te Jen…

-Tess!

-Ennek a zsepinek mentol illata van-és a lány orra alá dugta a világoskék szövetet.Az pedig beleszimatolt.

-Igazad van!-bólogatott, és beletúrt a zsebébe-Meg is van miért! A rágóm mellett volt! Kérsz?

-Elfogadom!-nyúlt Jack a rágó után, de Jenny elrántotta előle

-Taníts meg érte gitározni!

-Rendicsek!-a fiú megint nevetett-Hogy állsz a hangokkal?

-Megy. Zongorázom.

Akkor jó.-Jack Jen mögé ment, a kezébe adta a gitárt, és elkezdte igazgatni a lány ujjait a húrokon. Jennyt kissé zavarba hozta, hogy a fiú meztelen felsőteste a hátának préselődött, de azért gyorsan megtanulta azt az egyszerű dallamot, amit Jack tanított neki.

-Ügyi vagy!-dícsérte a fiú-Majd még tanítok néhányat, ez nagyon primitív példa volt.

-Jó! Itt a rágó!

-Haha! Mi ez valami jutalomfalatka?-de azért vett egyet

-Az! Jó kiskutya!-Jenny megborzolta a fiú haját, aki erre még nagyobbat nevetett

-Esetleg ne pitizzek?

-Nem kell!

Csöngettek.

-Hopsz! Várj egy kicsit, felkapok egy pólót!-szólt Jack, és ígéretéhez híven visszavette Green Day-es pólóját-Menjünk, nyissuk ki!

Lesiettek a lépcsőn, és kinyitották az ajtót.

Mint kiderült, a csöngetőt igazából csöngetőknek lehetett volna hívni, ugyanis az ajtóban hat ember ácsorgott.

Volt egy magas, göndör szőke hajú lány, egy még nála is magasabb tüsi szalmaszőke srác, egy rövid vöröshajú lány, egy szanaszét álló hajú, alacsonyabb fiú, egy aforfonott, barna hajú lány, és egy egészen rövidre borotvált hajú fiú.

-Szió!-köszönt a szőke csaj-Mi a szomszéd házban lakunk, és gondoltuk átjövünk ismerkedni egy kicsit. Gabriell vagyok. Ők itt Dannii, Vicktoria, Viktor, Roger, és Pete.

-Sziasztok!-köszönt vissza Jen is-Én Jenifer vagyok, ő pedig Jack. Gyertek be!

A népes kis csapat bevonult a házikóba, és leültek a nappaliban. Hamarosan érdekes beszélgetés alakult ki köztük. Kiderült, hogy Vicktoria és Viktor(az ezerfelé álló hajú fiú és az aforfonott csajszi) testvérek, hogy Dannii és Pete járnak(a vöröshajú lány és a kopasz srác) hogy Gabriell és Roger unokatestvérek, és hogy Vickéké a nyaraló, valamint, hogy Viktorék szüleivel vannak itt. Egész jól összebarátkoztak, amikor Jen egy meglepő felfedezést tett:

-Hol a fenében van Jack?

-Az előbb ment ki.-bökött a fejével az erkély felé Roger

-Édes gyerek…-jegyezte meg Gaby-Birom a piercinges pasikat…

-Ugye, nem jársz Jackkel?-súgta oda Vick Jennynek

-Nem, miért?

-Mert aki Gabnek megtetszik annak nincs menekvés. Elcsábítja, aztán otthagyja. Ismerem, mint a rossz pénzt, a barátnőm, mióta csak az eszemet tudom.

-Te tudod…Kimegyek, megnézem, mit csinál!

Ki is ment. Jacket ott találta a kertben, a hintaágyban, felhúzott térddel.

-Szia! Mit csinálsz itt kint?-kérdezte

-Áhh semmit. Csak kijöttem levegőzni.

-Pont akkor, mikor vendégeink vannak?

-Nem vagyok igazán a társaság lelke…

-Akkor nem is leszel, ha nem jössz be!

-De semmi kedvem!-Jack a karjára hajtotta a fejét, és kicsit durcásan nézett Jenre

-Jajj, ne legyél ilyen mufrunc!-Jenny leült a fiú mellé, és egy erőteljes mozdulattal hanyatt döntötte.

-Hééé! Ha én dőlök, te is jössz velem!-nevetett Jack, és magára rántotta a lányt

A mozdulat következtében az arcuk veszélyesen közel került egymáshoz. Jack elmosolyodott, egy kicsit közelebb húzta magához Jent, és összeért az ajkuk. A lánynak ez új érzés volt. Egyszerre érezte a fiú forró ajkait és a piercingje hideg fémjét…

De mielőtt ténylegesen megcsókolták volna egymást, egy kiáltást hallottak:

-Héé Jen, Jack! Minket hazahívtak, úgyhogy mentünk!

A hang Danniihez tartozott.

-Jó megyünk zárni!-kiáltott vissza Jenny, és fölkelt Jackről

Miután elmentek, a két fiatal felment a hálóba, és előszedték a fürdéshez szükséges dolgaikat. Majd Jack hirtelen megszólalt:

-Jen… Ami a kertben történt…Szóval, bocsi, elragadott a hév…

-Semmi gáz Jack, nem is történt semmi. Most fog…-azzal megragadta fiú pólójának a nyakát, magához húzta, és megcsókolta…

Szó mi szó, Jack istenien csókolt, de Jen sem maradt le sokban mögötte. A lány átkarolta a nyakát, a fiú pedig a derekát, és hosszú percekig falták egymást, míg szét nem váltak.

-Most én kérek bocsánatot…-mosolygott Jen-Engem is elragadott a hév, de tekintsük meg nem történtnek jó?

-Jó…-hebegte Jack, és az ajkához érintette a mutatóujját-Most tényleg lesmároltál, vagy csak a képzeletem játszik velem?

-Tényleg Jack. Most megyek fürcsizni! Pá!-azzal elviharzott a fürdő felé, és magában jót nevetett a fiú döbbent arcán.

Azonban, amikor Jenny után bevágódott az ajtó, Jack arcán mámoros mosoly terült szét, hanyattvágódott a franciaágyon, és halkan azt suttogta:

-Fantasztikus nyár lesz, már ha folytatás is ilyen lesz…

És ruhástul elnyomta az álom. Nem sejtette, hogy a fürdőből visszatérő Jen jót mosolygog rajta, egy puszit nyom az arcára, hálóinget vesz, és lefekszik mellé…