I dumped you again.

I don't understand.

It's happened before.

Can't take it no more…

Megint dobtalak,

Nem értem.

Ez megtörtén máskor is,

Nem viselem el többé…

    Itt állok a sírodnál, és egy dallam jár a fejemben, amit még te tanítottál. Ó, mennyi mindent tanultam tőled! Többek között ezt a dallamot is. De nem ez a legfontosabb, amit tanítottál nekem. Megmutattad, hogyan kell szeretni, tisztelni másokat. Embert faragtál belőlem, a kőszívű Malfoyból. Sosem felejtem el, amit tettél értem. És én mit tettem érted? Semmit. Miattam haltál meg. Ha nem ugrasz be az elé a csonttörő átok elé, amivel engem céloztak meg, akkor most élnél. De megtetted. Apám téged ölt meg helyettem. Pedig engem akart. Áruló voltam. Egy mocsoks kém, az ő szemében. És az árulókat ki kell írtani.

    De te megmentetted az életem. Az az átkozott rontás egyenesen a mellkasodat találta el. Szinte hallani véltem a hátborzongató reccsenést, ahogy a bordáid felmondják a szolgálatot, és az ellen fordulnak, amit eddig védtek. Bizony, a szívedet átszúrta egy törött csont. Életem végéig emlékezni fogok az utolsó szavaidra:

-„ Draco, én most meghalok, de te még élni fogsz! Tegyél róla, hogy ne hiába haljak meg! Nem veszíthetünk!”-itt kiköptél egy adag vért-„Ne feledd: Te jó vagy! Szeretlek!”

Ekkor haltál meg. Nem hagyhattam büntetlenül a halálodat. Végeztem apámmal, még ott a csatatéren.

    Nem hiába haltál meg. Győztünk! Harry legyőzte a nagyurat. Azóta már csak Harrynek hívom, mert tudom, hogy figyelsz onnan fentről. És szinte látom a mosolyodat, amikor süt a nap. Mert a napfény is olyan sugárzó, mint te.

    Amikor ezt régen megmontam neked, csak nevettél, és megöleltél. Sokszor veszekedtünk, lévén, hogy teljesen ellentétesek voltunk egymással. Persze aztán, nem bírtam ki nélküled, és mindig bocsánatot kértem. Te pedig mindig megbocsáltottál, akármivel, is sértettelek meg.

These foolish games.

Always end up in confusion.

I'll take you back

just to leave you once again.

Ezek az ostoba játékok,

Mindig problémával végződnek.

Vissza foglak hozni,

Csak hogy mégegyszer elhagyhassalak.

Sokszor mondtad, hogy ezt a dalt rólunk írták. És én egyet értettem veled. Igazából ebben az egy dologban, másban nem nagyon. De valami miatt nagyon szerettelek. Ahogy te mondanád:”Az ellentétek vonzzák egymást”. Sok ilyen bölcsességed volt, amit nem mulasztottál el elsütni mindig.

  Emlékszem, hogyan szerettem beléd. Hatodik év leljén történt. Poénból egy diffindoval levágtam rólad a szoknyádat, amikor bájitaltanra mentél. Harry már a teremben volt, Crak és Monstro pedig nem jártak bájitaltanra. Te lángoló arccal megforultál, és egy mozdulattal ugyan ezt csináltdad a nadrágommal. A párbajnak Piton vetett véget.Büntetésből ki kellett sikálnunk az üstöket. Ott vettem észre, hogy milyen csinos lettél.

  Mivel a büntetőmunka egy hétig tartott, minden délután négykor kénytelen voltál találozni velem. A negyedik napon szántam rá magam, és megcsókoltalak. Elinte ellenkeztél, de aztán már viszonoztad.

   Utána a büntetőmunkán kívül is mindennap találkoztunk. Megismertük, és megszerettük egymást. Későb rávettél, hogy egy oldalon harcoljak veled, és én engedtem. Nem bántam meg.

    Sok csodás éjszakát töltöttünk együtt. De ezek az éjszakákák után mindig rémálmok gyötörtek. Az álmodtam mindig, hogy ellöksz magadtól, én pedig begerjedek, és megöllek. Újra és újra, minden egyes együtt töltött este után ezt álmodtam.

I died in my dreams.

What's that supposed to mean?

Got lost in the fire.

I died in my dreams.

Reaching out for your hand

my fatal desire.

Meghaltam álmomban,

Mit jelentsen ez a feltételezés?

Elveszem a tűzben.

Meghaltam álmomban,

Amikor  a kezed után nyúltam,

Végzetes vágyam.

Amikor kitudódott, hogy szeretjük egymást, ellöktelek magamtól. Először és utójára fájdlamat okoztam neked. Nagyon megbántam, és ezt neked is emondtam. És te megint megbocsáltottál nekem.

I've failed you again.

'Cause I let you stay.

I used to pretend

that I felt OK.

Just one big lie.

Such a perfect illusion.

I made you mine.

Just to hurt you once again.

Megint cserben hagytalak

Mert ittmarasztaltalak.

Színleltem,

Amikor jól éreztem magam.

Csak egy nagy hazugság,

Csak egy tökéletes illúzió.

Magamévá tettelek,

Csak hogy mégegyszer bánthassalak.

Nem lett volna szabad. Ha nem bocsáltassz meg nekem, nem ugrassz az átok elé. És akkor még mindig élnél. Erre a gondoltara összefacsarodik a szívem. Ó, miért nem vagy inkább haragtartó? Miért nem hagytad, hogy meghaljak? Okos boszorkány voltál világ életedben, de akkor rosszul döntöttél. A saját életedet adtad az enyémért

Mardos a lelkiismeret. Miattam haltál meg, egyetlen szerelmem!

De most én is meghalok. Egy dologból volt hasznos apám halálfaló léte: rengeteg, gyorsan ható mérget tartott a lakásban. Ezek közül tartok most egyet a kezemben. Kicsi, gömbölyded, égszínkék üvegecske, tele a leggyorsabban ható, halálos méreggel.

Kihúzom a dugót. A haláltól valahogy sosem féltem, hisz apámnak hála, szinte mindennap szembesültem vele. Egy hajtásra kiittam az üveget. Éreztem, ahogy a méreg gyorsan szétárad a testemben. Rázuhanok a sírkövedre, és még homályosan látom a neved a jéghideg, hófehér márványlapon:

Hermione Granger

És elsötétül előttem a világ. Többé már nem látok, nem hallok, nem érzek semmit.

Mikor kinyitottam a szemem, megláttlak téged. Hófehér ruhában vagy, sehol egy karcolás. A  karomba zárlak, és elönt a boldogság. Pont így képzeltem a menyországot. És együtt figyeljük, hogy lent hogyan építik újjá a világot az életben maradt varázslók és boszorkák. És mosolyogsz. Mint mindig. Én pedig boldog vagyok. Mint mindig, amikor veled vagyok…